diff options
Diffstat (limited to 'hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml')
| -rw-r--r-- | hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml | 98 |
1 files changed, 43 insertions, 55 deletions
diff --git a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml index 00332db692..2fc7298ceb 100644 --- a/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml +++ b/hu_HU.ISO8859-2/articles/explaining-bsd/article.xml @@ -1,30 +1,22 @@ <?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V4.5-Based Extension//EN" - "../../../share/xml/freebsd45.dtd"> - +<!DOCTYPE article PUBLIC "-//FreeBSD//DTD DocBook XML V5.0-Based Extension//EN" + "../../../share/xml/freebsd50.dtd"> <!-- $FreeBSD$ --> - <!-- The FreeBSD Hungarian Documentation Project Translated by: Gabor Kovesdan <gabor@FreeBSD.org> %SOURCE% en_US.ISO8859-1/articles/explaining-bsd/article.xml %SRCID% 1.25 --> +<article xmlns="http://docbook.org/ns/docbook" xmlns:xlink="http://www.w3.org/1999/xlink" version="5.0" xml:lang="hu"> + <info><title>A BSD bemutatása</title> + -<article lang="hu"> - <articleinfo> - <title>A BSD bemutatása</title> - - <author> - <firstname>Greg</firstname> - <surname>Lehey</surname> - - <affiliation> + <author><personname><firstname>Greg</firstname><surname>Lehey</surname></personname><affiliation> <address><email>grog@FreeBSD.org</email></address> - </affiliation> - </author> + </affiliation></author> - <legalnotice id="trademarks" role="trademarks"> + <legalnotice xml:id="trademarks" role="trademarks"> &tm-attrib.freebsd; &tm-attrib.amd; &tm-attrib.apple; @@ -48,18 +40,15 @@ <quote>operációs rendszer</quote> szinonimájává vált, pedig nem ez az egyetlen nyílt forrású &unix;-szerű - operációs rendszer. Az <ulink - url="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet - Operating System Counter</ulink> szerint 1999 + operációs rendszer. Az <link xlink:href="http://www.leb.net/hzo/ioscount/data/r.9904.txt">Internet + Operating System Counter</link> szerint 1999 áprilisában a világ hálózatra kapcsolt számítógépeinek 31,3%-a &linux;ot futtat. 14,6% használ BSD &unix;-ot. A világ legnagyobb webes szolgáltatásai közül - néhány, mint például a <ulink - url="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</ulink> is BSD-t használ. + néhány, mint például a <link xlink:href="http://www.yahoo.com/">Yahoo!</link> is BSD-t használ. A világ legforgalmasabb FTP szervere 1999-ben (már - halott), az <ulink - url="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</ulink>, BSD-t + halott), az <link xlink:href="ftp://ftp.cdrom.com/">ftp.cdrom.com</link>, BSD-t használt a napi 1,4 TB adatforgalom biztosításához. Ez egyértelműen nem egy szűk piaci réteg: a BSD egy jól @@ -75,9 +64,9 @@ <para><emphasis>Fordította: &a.hu.gabor;</emphasis></para> </abstract> - </articleinfo> + </info> - <sect1 id="what-is-bsd"> + <sect1 xml:id="what-is-bsd"> <title>Mi az a BSD?</title> <para>A BSD <quote>Berkeley Software Distribution</quote> @@ -129,9 +118,9 @@ <para>Az X Window rendszert, amelyet a legtöbb BSD rendszer használ, két különböző projekt fejleszti, az - <ulink url="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</ulink> + <link xlink:href="http://www.XFree86.org/">&xfree86; projekt</link> és az - <ulink url="http://www.X.org/">X.Org projekt</ulink>. + <link xlink:href="http://www.X.org/">X.Org projekt</link>. A &linux; is ezeket használja. A BSD általában nem jelöl ki egy <quote>grafikus felületet</quote>, mint @@ -147,7 +136,7 @@ </itemizedlist> </sect1> - <sect1 id="what-a-real-unix"> + <sect1 xml:id="what-a-real-unix"> <title>Micsoda? Egy igazi &unix;?</title> <para>A BSD operációs rendszerek nem klónok, hanem @@ -220,17 +209,17 @@ <emphasis>386BSD</emphasis> rendszert. Ezzel egyidőben a volt CSRG tagok egy másik csoportja létrehozott egy kereskedelmi céget - <ulink url="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</ulink> + <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">Berkeley Software Design Inc.</link> néven és kiadtak egy béta verziójú operációs rendszert, a - <ulink url="http://www.bsdi.com/">BSD/386</ulink>-ot, amely + <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSD/386</link>-ot, amely ugyanarra a kódra épült. Az operációs rendszer neve később BSD/OS-re változott.</para> <para>A 386BSD soha nem vált stabil rendszerré. Ehelyett két másik projekt nőtt ki belőle 1993-ban: - a <ulink url="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</ulink> és a - <ulink url="&url.base;/index.html">&os;</ulink>. A két + a <link xlink:href="http://www.NetBSD.org/">NetBSD</link> és a + <link xlink:href="&url.base;/index.html">&os;</link>. A két projekt akkor vált szét, amikor a 386BSD fejlődését várták: a NetBSD az év elején startolt, a &os; első kiadása pedig csak az @@ -239,13 +228,13 @@ fejlődött ahhoz, hogy könnyen egyesíhessék azt. Ezen kívül a projektek küönböző célokat tűztek ki, ahogyan majd lentebb látni - fogjuk. 1996-ban az <ulink url="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</ulink> + fogjuk. 1996-ban az <link xlink:href="http://www.OpenBSD.org/">OpenBSD</link> kivált a NetBSD-ből, 2003-ban pedig a - <ulink url="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</ulink> a + <link xlink:href="http://www.dragonflybsd.org/">DragonFlyBSD</link> a &os;-ből.</para> </sect1> - <sect1 id="why-is-bsd-not-better-known"> + <sect1 xml:id="why-is-bsd-not-better-known"> <title>Miért nem ismert jobban a BSD?</title> <para>Számos ok miatt, a BSD relatíve ismeretlen:</para> @@ -277,7 +266,7 @@ <listitem> <para>1992-ben az AT&T beperelte a - <ulink url="http://www.bsdi.com/">BSDI</ulink>-t, a BSD/386 + <link xlink:href="http://www.bsdi.com/">BSDI</link>-t, a BSD/386 terjesztőjét azzal az indokkal, hogy a termék az AT&T tulajdonában lévő kódrészleteket tartalmaz. A @@ -304,8 +293,8 @@ <para>Egyes megfigyelések szerint a BSD projektek szétdarabolódtak és ellenségesek egymással. A - <ulink url="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&">Wall Street - Journal</ulink> a BSD projektek + <link xlink:href="http://interactive.wsj.com/bin/login?Tag=/&URI=/archive/retrieve.cgi%253Fid%253DSB952470579348918651.djm&">Wall Street + Journal</link> a BSD projektek <quote>balkánizációjáról</quote> beszél. A perhez hasonlóan, ez is nagyrészt ősi történetekre épül.</para> @@ -313,7 +302,7 @@ </orderedlist> </sect1> - <sect1 id="comparing-bsd-and-linux"> + <sect1 xml:id="comparing-bsd-and-linux"> <title>A BSD és a &linux; összehasonlítása</title> <para>Tehát valójában mi is a @@ -349,8 +338,8 @@ fejlesztési modell szerint fejlesztik és tartják naprakészen. Mind a négy projekt fenntart egy publikusan elérheő <emphasis>forrásfát</emphasis> a - <ulink url="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions - System</ulink> (CVS) verziókezelő rendszer + <link xlink:href="http://www.cvshome.org/">Concurrent Versions + System</link> (CVS) verziókezelő rendszer segítségével, amely a projekt minden forrásfájlját tartalmazza a dokumentációval és egyéb fontos @@ -636,13 +625,12 @@ </listitem> <listitem> - <para>A <ulink url="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos; - X</ulink> az - <ulink url="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</ulink> + <para>A <link xlink:href="http://www.apple.com/macosx/server/">&macos; + X</link> az + <link xlink:href="http://www.apple.com/">Apple Computer Inc.</link> operációs rendszerének legújabb verziója a &macintosh; termékvonalhoz. Ennek a - rendszernek a BSD magja, a <ulink - url="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</ulink> + rendszernek a BSD magja, a <link xlink:href="http://developer.apple.com/darwin/">Darwin</link> egy teljes értékű nyílt forrású operációs rendszerként érhető el x86 és PPC @@ -660,15 +648,15 @@ licenctől?</title> <para>A &linux; a - <ulink url="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public - Licenc</ulink> (GPL) alatt érhető el, amely azért + <link xlink:href="http://www.fsf.org/copyleft/gpl.html">GNU General Public + Licenc</link> (GPL) alatt érhető el, amely azért jött létre, hogy felszámolja a zárt forráskódú szoftverfejlesztést. Konkrétan, minden olyan munkának, amely GPL licenc alatt kiadott termékre épül, szintén nyílt forrásúnak kell lennie. Ezzel szemben a - <ulink url="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD - licenc</ulink> kevésbé korlátozó: + <link xlink:href="http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.html">BSD + licenc</link> kevésbé korlátozó: tisztán bináris terjesztést is megenged. Ez különösen vonzó a beágyazott alkalmazások számára.</para> @@ -767,16 +755,16 @@ <title>Ki kínál terméktámogatást és tréninget a BSD-hez?</title> - <para>A BSDi / <ulink url="http://www.freebsdmall.com">&os; - Mall, Inc.</ulink> közel egy évtizede kínál + <para>A BSDi / <link xlink:href="http://www.freebsdmall.com">&os; + Mall, Inc.</link> közel egy évtizede kínál terméktámogatási szerződéseket a &os;-hez.</para> <para>Ezen kívül minden projekt rendelkezik egy listával a konzultánsairól: - <ulink url="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</ulink>, - <ulink url="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</ulink>, - és <ulink url="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</ulink>.</para> + <link xlink:href="&url.base;/commercial/consult_bycat.html">&os;</link>, + <link xlink:href="http://www.netbsd.org/gallery/consultants.html">NetBSD</link>, + és <link xlink:href="http://www.openbsd.org/support.html">OpenBSD</link>.</para> </sect2> </sect1> </article> |